"igaz, hogy egy kicsit kicsi, egy kicsit kék, de a miénk"

(a tanuszodát méltatta így ruzsics ferenc polgármester az idei városnapon)

egyszer egy általános iskolai ünnepségre "véletlenül" a kinőtt nadrágomban mentem. egész végig hülyén éreztem magam. főleg azután, mikor este otthon kiderült, lett volna egy jó nadrágom is, csak nem figyeltem. egy pár órás cikis sztori ez, talán más nem is vette észre, és ma már csak én emlékszem erre. de nem ez volt az egyetlen kicsire szabott hülyeség, ami a városban történt. egy régi lovasszobros anekdota következik, egy új születhet a templom csúcsáról.

2000-ben milleniumi izzadságban úszott az ország, mindenki avatott, átadott, bármennyiből bármit és bárhova. az akkori képviselő-testület méltó emléket kívánt állítani keszthely alapítójának, lackfi istvánnak egy lóval és teljesen jogosan. minden törvényes és rendes volt, az előterjesztés, az előirányzott összeg, a jószándék nemkülönben. az idő telt, a türelem fogyott, képviselői küldöttség ment a szobrászhoz megnézni, hogy halad a munka. a mester a sarokban álló, alig másfél méteres valamire mutatott, mire egy hang megszólalt: "jó, jó, látjuk, hogy ez a modell, de hol van a szobor?" "ez a szobor" - vágta rá az alkotó. annyira futotta a 1,5 millió forintból. (lehet, nem pontos összeg, lehet, több volt, lehet, kevesebb. de ami biztos, nem a gyermek lackfi pónilovas szobrát álmodták meg akkor városatyáink.)

2011. október 24-én végre a helyére került a fő téri templom toronysisakja. igaz, hogy szebb, igaz, hogy fényesebb és igaz, hogy újabb, mint volt, de kisebb is. ha valamin, akkor talán ezen nem kellett volna spórolni. vagyis nem spórolni, csak ugyanakkorában megcsináltatni, vagy legalább szemmel alig láthatóan kisebbre. és nem csak szépérzékből, meg hagyományból, vagy megszokásból, hanem az épület műemlék jellege és az ezzel járó kötelezettségek miatt is. azt a tornyot, amelyet festetics tasziló építtetett, és amelynek templomát maga II. lackfi istván.

a fő téri templomtorony a város három legfőbb szimbóluma közül az egyik. volt. sikerült hozzánemértésből(?), anyagi megfontolásból(?), emberi mulasztásból(?) elszúrni. azt a tornyot, amely remélhetően még több száz évig fog ott állni, és amely több száz évig marad (még egy apróbb rézkupakkal is) keszthely egyik szimbóluma. az a templom, amely a tornyával együtt szent, de úgy tűnik, nem sérthetetlen szimbólum a jelenlegi városvezetők számára. "igaz, hogy egy kicsit kicsi, egy kicsit sokkal kisebb, de a miénk" - mondhatnánk polgármester úr után szabadon.

október 24-én a felkerülő toronysisakkal együtt új szimbólum született: ruzsicsék regnálásának méltó szimbóluma. igaz, hogy egy kicsit, de ezt is elkúrtátok. és ami a legszebb, minden nap láthatjátok.