jobb helyeken az első számú utca a város arca, kirakata. az keszthelyen is. a sétálóutca pont úgy szenved, mint a város. kínlódik télen, de nem tud magával mit kezdeni nyáron sem. a hosszú évek gyomrosai után jól irányzott tökön rúgás a belvárosi kereskedőknek a fő téri homokozó. pedig júliustól ócsóbb lett a parkolás is.

nem tudni, mikor rontották el. tették ezt mások, az idegenek, a sors, vagy mi, keszthelyiek? az első építőkövet az utca műmárványosításával verték ki belőle. az akkori tervezők szerint jó gondolatnak tűnő útburkolat évről évre (főleg télen) bebizonyítja, nem volt az. az eltörő és feljövő kövek, a lefagyott járólapok szinte isszák magukba a combnyaktöréseket a későőszitélikoratavaszi belvárosi korzón. még szerencse(?), hogy ilyenkor szinte töküres és kihalt az utca. oszt billen a föld, és csúsznak ide spontán vagy anélkül a turisták, akikkel szintén nem tudunk mit kezdeni a későtavaszinyárikoraőszi időszakban.

szökőkút-paródia, korpásodó házfalak, árnyékoló hálóval megújuló épületek, balkáni hangulatú, testvérvárosunkhoz méltatlan tér, eredeti keszthelyi bóvlik hűtőmágnesen és/vagy nemzeti trikolórral átkötve. mind-mind része az épülő városnak, a kultúra magyar városának 2011-ben is. de épülni és szépülni is fog. a felkent vezetők a második ütemre ígérik, elkészül (a sétálóutca széchenyi utca felőli része). ami ugye az első után van, ami őőő... a szezonvégre, vagy majd novemberre, de jövő tavaszra (....... - a pontozott részre egy 2012 utáni tetszőleges időpont beírható) mindenképp meglesz.

mindeközben a belvárosi kereskedők sötét és világos erői összefogtak, és az utóbbi években egyre több attrakcióval próbálnak saját orrukba levegőt lehelni. a goldmark művelődési központ ölelésében vagy szorításában csak a kedvesen vicces divat- és hastáncbemutatókra és a keszthelyen mindig időszerű szittyoid csángótáncokra futotta. az utóbbi években azonban az éjszakai vásárlások, a közös akciók és a minap megkóstolt boros forgatag jelenthetnék az igazi kitörést. de a közös tervek, a közös akarat és a vágyott közös haszon mellett a közös teherviselést is fel kéne tűzni a közös lobogóra.

mert lehet mantrázni, hogy külföldön ingyenes a parkolás (tessék megmutatni, mely keszthelyhez hasonló kultváros belvárosa, óvárosa járható egyáltalán autóval), de mindenképp bökjenek oda még egy sort, közös a teherviselés is. egy-egy központi beruházásba éppúgy beszállnak a helyi kereskedők, mint maga a város. hiszen a jobb utakból, a szebb közterekből, a kellemes környezetből ők is profitálnak. de nálunk nem. itt esténként otthon vuduzzák a városszéli multikat az ingyenes parkolóik miatt. de míg azokat ŐK építették (körforgalommal, lámpákkal stb. együtt), ŐK tartják karban és ŐK fejlesztik, addig hasonlót egy kereskedő sem tudna bemutatni. meg talán több járulékot is fizetnek a multik, mint amennyit a sötét és világos erők kiizzadnak magukból egy-egy nyári szezonban maguk és dolgozóik után.

a belvárosi kufároknak épp néhány hete sikerült kikönyörögniük egy átlagban 15-30%-os parkolási díjcsökkentést a vastag szemöldökű és bajuszú városatyáktól, akik 9 millió forintot vettek ki e nemes gesztussal a város zsebéből. (hogy mi más, értelmes dologra mehetett volna el ez a pénz, most nem számít, hogy miből pótolják, fontosabb, de nem itt.) 9 millából sirályt felújítani, homlokzatokat javítani, sétálutcát újrakövezni nem lehet. és csupán a belvárosi boltosok nyakába sem sózható egy 100 milliós felújítás. viszont e közvetetten a kereskedőknél maradó(?) gesztusból (vagy akár még kevesebből is) ki lehetne alakítani egy egységes arculatot (az élő példák köztünk járnak: király utca - design utca vagy ráday utca - kultucca), egységesebb standokat, ernyőket, szórólapokat stb.), és több közös akciót, színvonalasabb programokat, utcai kiállításokat lehetne szervezni. a 10 négyzetméteren mozgó csángókért és rezgő hasakért kevés német, orosz, magyar turista hagyja fröccsét a pavon.

igaz, sok kreativitás kell hozzá. több, mint amennyi giccses portéka leledzik némely üzletben és kapualjban. de nem kell kreatívnak lenni, nem kell egy fillért sem a bazárotokra költeni a saját hasznotokból, és nyugodtan tartsátok a markotokat a városbácsinak, hogy nektek milyen rossz. csak egyet tegyetek közben, mosolyogjatok. mert ami miatt igazából leszarnak titeket, azok nem a csángó táncok és a méregdrága bóvlitok, hanem a savanyú, megvető, unott arcotok. de amilyen mázlitok van, ezen is kereshettek. mint kiállított tárgyak a giccsmúzeumban.