"a rangot is jelentő titulust hitelessé csak a város fejlődése, szépülése, vendégmarasztaló mivolta teheti majd. remélhetőleg a jelmondat rangot jelentő színvonalához való felzárkózásért is mindent megtesz majd a város vezetése."
(dr. szabó imre polgármester, 2001. január 25.)
több mint 10 év telt el azóta, hogy papíron keszthely lett a balaton fővárosa. az évek óta egyre combosodó füred és a bulis korszakából kinőni akaró siófok viszont nem a szabadalmi hivatalba rohangál. fejleszt, szépül, tör előre mindenhol. a kultúra, a sport, a turisztikai látnivalók terén pedig még a kisebb települések is többet kínálnak, mint a papíron főváros. bár a balaton-part legnagyobb köztéri homokozója kétségkívül nálunk van.
keszthelyen nem sok minden változott az elmúlt 10 évben. akkor is voltak már nyári játékok a kastélyparkban, akkor is szólt olykor a sramli a balaton-parton, és akkor is jó volt a lángos a nagypavon. szegény lacekék, majd moheszék, aztán pálinkásék addig és annyit mondogatták, hogy keszthely, a balaton fővárosa, míg maguk is elhitték. csak mi voltunk a hülyék, hogy ezt nem láttuk. tőlünk jobbra és balra a tó körül meg mindenki csendben teszi a dolgát. látogatott és sikeres fesztiválokat, nívós vitorlásversenyeket rendeznek, a semmiből mozit építenek, kertmoziból gyerekszínházat, a strandokon UEFA-licenszes strandfocipályák és menő vízi attrakciók nőnek ki, mi meg örülünk a balaton alakú medencénknek, és hogy van trambulin a libáson. igaz, olykor néha beesik egy-egy jobb koncert, de az általános (keszt)helyi rossz közérzet maximum arra a pár órára nem érvényes.
na, de nézzük mitől zöldebb a fű és sárgább a főtéri homok a szomszédban:
a lesajnált balatonfüreden pár hónapja adtak át egy 153 férőhelyes digitális mozit (ami az ország harmadik spéci technológiájú filmszínháza). a tavaly 600 millió forintból felújított vaszary-villában 800 négyzetméternyi kiállítótér, hangversenyterem, könyvtár, könyvesbolt és egy kávézó veszi fel a harcot a keszthelyi kastéllyal. ezzel is nem titkolt szándékuk, hogy kultközpont akarnak lenni (és lesznek is, ha már nem azok). a sokadik nemzetközi gitárfesztivál és ifjúsági művésztalálkozó mind-mind rengeteg embert moccantottak a tizenháromezres városba. de jöttek füredre amatőr színjátszók szerte a világból, és első évadját kezdte meg az idén alapított kisfaludy színház, amely az ország legjobb darabjait szándékozik elhozni. és akkor ott van még a vitorlássport egyik leglátványosabb hajóosztályának a világbajnoksága, amelyen idén 26 ország 136 versenyzője vett részt, hogy a kékszalagról ne is beszéljünk. hamarosan szívkórházzá alakítják a helyi esterházy-kastélyt, hogy még vonzóbb szolgáltatásokat adhasson a város.
siófok a következő időszakban a parttól a belvárosig átalakul, magánberuházásként(!), pályázati pénzből és jelentős önkormányzati szerepvállalással hatmilliárd forint fejlesztés valósul meg. a város jelképét, az „öreg hölgyként” emlegetett víztornyot négyszázmillióból újítják fel, ahova panorámalifttel is felmehetünk majd, a balatoni regionális történeti kutatóintézet és könyvtár már elkészült potom 1,4 milliárd forintból. itt egyebek mellett helyet kap a europe direct iroda is, ami pl. keszthelyen évek óta nincsen. (ahogyan eu-s zászló sem a városházán, de erről már korábban írtam). a tervek szerint új fazont, mediterrán hangulatú fő teret kap a belváros (ilyen már nálunk is van, ha a mediterrán jelleget a homokos part jelenti). de a siófoki strandnak is kijutott egy egészséges beöntés, négyszázmillióból új gyepszőnyeg kerül a legnagyobb balatoni fürdőzőhelyre, valamint négy új, UEFA-szabványnak megfelelő strandfoci-, illetve strandröplabda-pálya is épül, amelyhez 300 férőhelyes lelátó is készül. a strand előtti partszakaszon pedig több helyen is lehetőség nyílik majd a múlt század első évtizedeit idéző, jellegzetes balatoni fürdőházak építésére. és pünkösdre a többszáz millióból elkészült új kikötőt is átadta a nyár fővárosa nevet viselő (és a nevet szintén levédő) siófok. az a siófok, amely éppen, hogy levetné a hányós, drogos buliturista ruháját, és inkább egy fiatalos, családias, élménydús üdülőhellyé válna. kérdés, mennyire sikerül és hiteles ez úgy, hogy a pestieknek siófok nem más, mint a balaton nevű szórakozónegyed szabadtéri medencével, miközben a szomszédban már régóta ezen a csapásvonalon építgeti magát egyre sikeresebben balatonfüred.
aztán ha szétnézünk a déli és északi parton, akkor pl. tihanyban a fenntartható idegenforgalom jegyében új célcsoportokat keresnek: a természet és kultúra iránt egyaránt érdeklődő turistákat csábítanák el/vissza. erősítik mindezt azzal is, hogy ingyenes parkolókat alakítottak ki a visszhangos település szélén, míg a belső parkolókból rendkívül magas parkolási díjakkal próbálják elriasztani az autóvezetőket. nem csökkentik. a környezettudatosan megépült levendulaház pedig évszaktól független attrakciója nem csak tihanynak, hanem az egész balatonnak is. de az innen induló ultrabalaton tókerülő futóverseny sem tartja távol a helyieket és a turistákat sem.
balatonföldváron már hatodik éve adnak teret az utcákon a zenének, míg idén a kelet-német magyarok találkoztak itt retrozni egyet.
balatonlellén a balaton-parti települések közül egyedüliként emlékeztek meg koncertekkel a zene ünnepén júniusban, de a balatour családi vitorlásnap is csaknem tízezer embert hozott ide, ahogyan az első magyar világtalálkozó is.
fonyódon, pontosabban fonyódligeten világzenei tábor nyílt a napokban. az interaktív fesztiválon fellépő zenészekkel (pl. boban markovic orkestar, csík zenekar, kerekes band, anselmo crew) együtt lehet ott aztán zenélni, bambizni és tábortüzezni.
balatonszárszón keszthelyhez hasonlóan újrahasznosították a kertmozit. csak míg szárszó nem a kultúra települése még papíron sem, addig ők csak egy gyermekszínházat mertek összehozni, szemben a balatoni kultfőhely parkolójával.
balatonfűzfő pedig csak egy félszázmillióból felújított csillagvizsgálót tud felmutatni, amely novembertől már kulturális központ is lesz.
ha a balatoni strandokon nézünk szét, szintén fűzfőn egy kötöttpályás vízisí beüzemelését tervezik a szezonra, révfülöpön beachblobozni lehet, a balatonalmádi strandot egy kerékpárkölcsönzővel dobták fel, míg gyenesdiáson a lidó fürdőhelyen a családbarátság szellemében egy kisebb vízi vidámparkot alakítottak ki. míg a keszthely melletti (gyenes, vonyarc, györök) strandokon többezren pihennek, köztük számos keszthelyi is, addig nálunk párezer a csúcs, és a városatyák lesütött szemmel örülnek a balaton alakú medencének.
ha a közeli helyek közeli terveit nézzük, gyenesdiáson és vonyarcvashegyen gördeszkapályát építenének a rédicsi mintára. igaz, pénzük egyelőre kevesebb, mint az ötlet és az akarat. (egy hasonló akár a kresz-parkban is elfért volna...) gyenesdiáson ugyanakkor egy négy- vagy ötcsillagos szálloda megépítését tervezik. noha a polgármester már a partjukon látja a többmilliárdos projektet, az országos tervtanács a következő hetekben bólinthat, vagy rázhat fejet az álmoknak.
ezekkel szemben mit ad keszthely, a balaton fővárosa 2011-ben?
keszthely idén először és egy estére tudott felnőni a 2005-ben megkapott kultúra magyar városa címig. a múzeumok éjszakájának sikerén felbuzdulva a kastély profi marketinges csapata további hasonló estéket szervez. az ötlet jó, a lelkesedés méltányolható, de budáról és a vásárról úgy tűnik, nem hallottak. ha minden héten van hasonló, kevésbé lesz érdekes, újszerű, nem lehet annyiszor megújulni. de hát ők a profi marketingesek, biztos jobban tudják. a kastélynál maradva vonzó a munkácsy-tárlat, izgalmas a vivarelli-kiállítás (amit anno még czoma szervezett ide, noha sokan az alpolgármesternek tulajdonítják e dicsőséget).
oszt ott vannak még a sétálóutcai giccsmúzeumaink szakállas kreativitással, vibráló a balatoni múzeum, amely az utóbbi években rengeteget és előnyére változott. mondanám a folydogáló és leendő keszthelyi beruházásokat, de ezért most nem verném el a port a vezetésen, enélkül is van elég a fő téren.
üdítőnek tűnik az idei első keszthely-klassz komolyzenei fesztivál és mesterkurzus. számos kisebb, leendő és mostani nagyágyú operaénekest lehet majd megnézni és meghallgatni szerte a városban. (a fő téren meg próbáljuk meg túltenni magunkat fizikai és átvitt értelemben is legalább a koncertek idejére.)
bár a kastélybéli nyári játékok, vagy a keszthelyi kilométerek futóverseny az utóbbi évek legjobb városmarketing termékei, a város önerőből kiizzadt műsorai, programjai miatt kevés debreceni család teszi kettesbe a családi suzukit, és rohan a keszthelyi dalünnepre, vagy a sétáló utcai estékre csángótáncokat fotózni háttérképnek.
mert amíg a helyi strandjaink vezetője szerint nem a keszthelyi városi az egyik legdrágább a balaton-parton (pedig de, csak meg kell nézni a számokat), és büszkék, hogy van trambulin a libáson, és hogy hűvösebb időben is lehet a balaton alakú medencében fürdeni (ember, ha hűvös van, a zemberek nem járnak strandra!), addig ne várjunk itt vízisít, beachblobot, vízi élményparkot, jachtkikötőt vagy vízparti zenei fesztiválokat.
nemrégiben készült egy internetes szavazás a legnépszerűbb hazai utazási célpontokról. a fentebb nevezett füred és siófok magasan fölöttünk végeztek, hévíz, zalakaros nemkülönben. kőszeg és visegrád is, hogy ne legyen tó a város partján. keszthely a 17. lett. igaz, mögöttünk figyel kettővel budapest, de egy balaton fővárosától, egy kultúra magyar városától ez vhogy kevés. ha épül a fő tér, ha nem. (bár a közelmúltban szétbombázott pécs ezüstérmes lett, ezek szerint nem pár kapavágáson múlik a boldogság).
ha megnézzük, mi minden történt már és történik ezen a nyáron nemkeszthelyen a balaton körül, ami akár itt is történhetett volna és akár jóval korábban is, el lehet gondolkozni, valóban mi vagyunk-e a balaton fővárosa. lehet, anno nagy politikai tettnek számított a védjegyoltalom megszerzése, de az sem volt több üres politikai pr-nál. igaz, utóbbi ma is ugyanúgy megvan a városban. ahogyan a balaton-parti lángos és a sramlizene sem változott. keszthely örök, csak a többi balatoni település változik. de akkor is mi vagyunk a balaton fővárosa.
végezetül egy gondolat egy balaton-parti város polgármesterétől:
"a turizmus önmagában kevés a város megfelelő boldogulásához, kell még legalább további másik két láb. a turizmus után a második láb a szolgáltatás, amiben óriási szerepet tölt be a szívkórház nemcsak az egészségügy területén, hanem gazdaságilag, a foglalkoztatásban és kultúrtörténeti szempontból is. a harmadik láb a kutatás-fejlesztés, az innováció, ami egy másfajta munkavállalói réteget köt meg és másfajta jövedelmi pozíciót jelent."
a felelős, az ésszerű és a tudatos városvezetés kábé ezt jelenti. és még csak nem is ők a balaton fővárosa.
